Lefojtva a 20. században – új könyvek a magyar vidékről

Ujkor.hu- 2023.09.10.

A Magyar vidék a 20. században című könyvsorozat 7. és 8. kötetének bemutatójára 2023. szeptember 5-én került sor a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián szerkesztésében 2021-ben megjelent Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban, 1957–1980 című tanulmánykötetet Bánkuti Gábor történész (PTE), a Csikós Gábor szerkesztette Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra című forráskötetet Vámos Gabriella etnográfus (ELTE) mutatta be.

A Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban, 1957–1980 c. kötetről

Előadása bevezetőjeként Bánkuti Gábor felidézte a BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoport működését kijelölő diszciplináris kereteket. Kiemelte azt a szerves építkezési folyamatot, ami e 2014-ben megalakult kutatói közösség működésében tetten érhető. A kommunizmus évtizedeit kezdetben diakron szemléletben, majd az utóbbi években problémaközpontúan vizsgáló témacsoport megközelítésében a primér források elsőbbsége mellett fontos szerepet kap az alulnézeti perspektíva, az összehasonlítás igénye, a longue durée és regionális szemlélet, továbbá az interdiszciplinaritás. A Lefojtva… című kötetnek külön értéket ad, hogy ez az elméleti-módszertani igényesség eleddig kevéssé feltárt forrásokat exponáló tanulmányokban köszön vissza. Jól példázza mindezt Kis Józsefnek a hatvanas évekbeli borsodi pártelit rekrutációját vizsgáló tanulmánya, Ispán Ágotának a zsámbéki téeszelnökképző iskola működését bemutató írása vagy az olyan, a hatalom és a társadalom viszonyát lokális miliőkben elemző írások, mint amilyenek Völgyesi Orsolya Mezőfalváról, Galambos István Várpalotáról, Keresztes Csaba Sóskútról, Pál János Homoródszentmártonról írt dolgozatai, amelyek a mindennapok gyakorlatának az oldaláról tárják fel a létező szocializmus működését.

Előbbi szerzők mellett Czetz Balázs Fejér megyei, Oláh Sándor Udvarhely rajoni, Rigó Róbert bács-kiskuni, Ritter György észak-dunántúli vagy éppen Ö. Kovács József téesz-vizsgálatai azt is jelzik, hogy az aprólékosan kimunkált részkutatások kötetről kötetre haladva szisztematikus építkezéssé állnak össze a szerzők életművében. A kötet unikális témákat is kínál. Erre jó példák Várkonyi-Nickel Rékának a salgótarjáni üzemi étkeztetésről, Szulovszky Jánosnak a vallásos pedagógusokról, Seres Attilának a Hargita megyébe látogató szovjetunióbeli delegációkról írott, vagy Csikós Gábornak a vidéki modernizáció árnyoldalait OPNI-betegkartonok alapján a bemutató tanulmányai. Nagyobb időtávot fog át Nagy Károly Zsolt egy debreceni református teológus-évfolyam életét nyomon követő vizsgálata és Horváth Gergely Krisztián írása, aki a kommunizmuskritika még nem szankcionált határait egy katolikus pap homíliái alapján rekonstruálja.

A Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra c. kötetről

Vámos Gabriella előadásában először Ritter György bevezető tanulmányának legfontosabb tézisét emelte ki, tudniillik, hogy az oral history források nem sokban különböznek a történészek által szokásosan használt forrásoktól, ezért bátran lehet rájuk támaszkodni, még ha értelmezésük, forráskritikájuk más jellegű kérdéseket is vet fel a megszokott levéltári forrásokhoz képest. A kötetben tematikus bontásban közzétett interjúrészletek ezért hiteles bázisként segíthetik a tájékozódást a huszadik század forgatagában. A könyv előzménye egy még 2019-ben a PPKE és a NEB együttműködésében megvalósult projekt, amelyben a részt vevő egyetemi hallgatók 29 településen készítettek interjúkat. Egyetlen kritériumnak kellett csak megfelelni: a megszólítottaknak életük valamely szakaszából legyen személyes emlékük a falusi életvilágokról. Sokan valamely rokonukat szólították meg, ami egyszerre lehetett az interjúszituációt megkönnyítő, illetve megnehezítő körülmény.

Összességében igen érdekes és történeti, néprajzi forrásként is kiváló forráskorpusz született, amely 1) az emberi kapcsolatok (család, hatalom), 2) a háború következtében megtapasztalt és az állam által elkövetett erőszak, 3) az egyéni és családi boldogulás, végül 4) a rendszerváltást követő időszak szerinti bontásban, számtalan altéma mentén teszi közzé a tematikusan rendezett interjúrészleteket. Vámos Gabriella szerint a mű értékét növeli, hogy sok téma, történelmi tapasztalat esetében az utolsó pillanatban került sor az érintettek megszólítására, a kötet világos szerkezete pedig nagyban megkönnyíti az abban való tájékozódást.

Az Újkor.hu olvasói mindkét kötettel találkozhattak már portálunkon Váczi Márk jóvoltából, aki mindkét könyvet recenzálta. A Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban, 1957–1980 című kötetről írt cikke ide kattintva, a Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra címűről írt pedig ide kattintva érhető el.

Forrás: Lefojtva a 20. században – új könyvek a magyar vidékről (Ujkor.hu- 2023.09.10.)

Fotók: Újkor.hu

Kapcsolódó tartalom: